A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2015. július 1-től 2016. november 30-ig terjedő időre elsődlegesen illetménykülönbözet, másodlagosan megbízási díj jogcímén kérte marasztalni az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes – 2015. július 1. napjától hatályos – rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban Hszt. ) 71. § (1) bekezdéséből az következik, hogy a felperes kizárólag valamely, a sajátjától eltérő beosztás ellátásáért lenne jogosult többletdíjazásra, ilyen a felperes szolgálati helyén nem volt, hiszen a szolgálati beosztás fogalmát a Hszt. 2. § 25. pontja az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakörként határozza meg. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 985. 575 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest megbízási díj jogcímén.
ORFK utasítás - a Járőr- és Őrszolgálati Szabá 13. oldal 92. Kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőrszolgálatot elsősorban települések parkjaiban, üdülő- és kirándulóövezetekben, szabad vizek környékén, illetve éjszaka a települések belső területein lehet szervezni. A szolgálat szervezésénél figyelemmel kell lenni a járőr számára meghatározott területre, illetve útvonalra, továbbá az időjárási körülményekre. 93. A kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőr a kézi rádiókészüléket és a rendőrbotot a kerékpáron, segédmotoros kerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezheti. 94. Intézkedés közben a járőr tagjai a kerékpárról, segédmotoros kerékpárról leszállnak, és a járművet a közlekedésbiztonsági szabályokra is figyelemmel, stabil módon rögzítve letámasztják. 95. Segédmotoros kerékpáron ellátott járőrszolgálat során, az intézkedés megkezdésekor - amennyiben a késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - a zárt bukósisakot a rendőr köteles levenni. Járőrszolgálat légi járművel 96.
A gépkocsizó járőr részére az 1. mellékletben meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat a járőrnek a különleges járművel teljesített járőrszolgálat során is magánál kell tartania. 18. Az 1. mellékletben megjelölt külön utasításra viselendő, hordandó felszerelési tárgyak körét a szolgálatparancsnok határozza meg. 19. A járőr jogosult és köteles a rendelkezésre álló adatok, különösen a napi jelentések alapján megismerni a járőrkörzete, a járőr útiránytervben meghatározott útvonal és terület, valamint az illetékességi terület bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetét. Magyar joganyagok - 13/2017. ) ORFK utasítás - a Járőr- és Őrszolgálati Szabá 4. oldal 20.
§ – eseteire épült. A határrendőrségi közegnek joga volt fegyverét használni: ha veszélyes, tettleges támadás érte; ha életét, testi épségét olyan támadással fenyegették, melynek bekövetkezésétől alaposan tarthatott; ha szolgálat közben, azt meghiúsítható tettleges ellenszegülést talált és minden kíméletesebb eszköz sikertelen maradt; ha megtámadott harmadik személy életének, testi épségének megvédésére, szükséges gtámadással való fenyegetésnek számított, ha az érintett a nála lévő fegyvert, veszélyes eszközt a felszólításra nem tette le, vagy nem adta át, illetőleg védett helyzetéből vonakodott előjönni. A passzív magatartás nem képezett tettleges ellenszegülést. Az enyhébb eszközök alkalmazását meg kellett kísérelni, a fegyver használatát pedig meg kellett előznie a felszólításnak, "a törvény nevében" szavak hallható kiejtésével. A 91000/1905. számú körrendelet 57. §-a az esetek körülírását követően, még egyszer hangsúlyozta: "Lőfegyver csakis az élet vagy testi épség jogos védelme esetében használható. "
154. A 153. pont alapján meghozott döntések végrehajtása érdekében a szolgálat szervezése a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az alosztályvezető, az őrsparancsnok vagy az őrsparancsnok-helyettes döntése a rendelkezésre álló létszám és technikai eszközök feladatok szerinti elosztásáról, a járőrök, őrök részére a feladatok meghatározásáról, tevékenységük összehangolásáról.
Az egyfős járőrt a szolgálati feladata biztonságos ellátása érdekében meg kell erősíteni szolgálati kutyával, vagy részére beépített helymeghatározó és riasztó funkcióval ellátott rádiókészüléket kell biztosítani. 9. A közös járőrszolgálatba, illetve nemzetközi közös járőrszolgálatba egy fő rendőr is beosztható. 10. A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető típusa. Magyar joganyagok - 13/2017. ) ORFK utasítás - a Járőr- és Őrszolgálati Szabá 3. oldal 11. Járőrcsoportot elsősorban akkor kell szervezni, ha megerősített járőrcsoport vezénylésének feltételei nem állnak fenn, és járőrpár indításával a meghatározott szolgálati feladat nem, vagy csak korlátozott mértékben hajtható végre a) az adott terület mérete, bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági jellemzői; b) az intézkedések várható nagy száma, jellege; c) az egyéb külső (környezeti) körülmények következtében. 12. Megerősített járőrcsoport abban az esetben vezényelhető járőrszolgálati feladatra, ha a közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, felügyeleti szolgálattal ellátott rendezvénybiztosítás, fokozott ellenőrzés, illetve külön terv alapján ellátott szolgálati feladatok végrehajtása ezt indokolttá teszi.
Az alábbiak szerint nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok jogköveztetése, mely szerint a BM rendelet szerinti járőr beosztáshoz képest a szabálysértési előkészítő eljárások ellátása akkor is a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásának minősül, ha az alperes a felperesi szolgálati beosztást járőr (szabálysértési) beosztásnak nevezte el. Ezért a jogerős ítélet nem sérti a Hszt. 71. § (1) bekezdése c) pontját és 71. § (5) bekezdését, melyre az alperes jogszabálysértésként maga sem hivatkozott (Pp. 272. § (2) bekezdés, 1/2016. (II. 15. ) PK vélemény 3. és 4. pont). A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Kinevezése szerinti beosztása 2013. december 1-től 2015. szeptember 15-éig járőr, 2015. szeptember 16-tól járőr (szabálysértési) volt. A felperes a szabálysértési feladatkört járőri feladatai mellett 2014. július 1-től 2015. június 30-ig az alperes megbízása alapján megbízási díj fizetése mellett látta el, ezt követően ellentételezés nélkül. A felperes feladatai ez alatt nem változtak, folyamatosan – naponta megosztottan – járőri és nagyobb részt szabálysértési előkészítő eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátott.
Titoktartási kötelezettség megsértése büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Jelentési kötelezettség A váltásvezető minden munkanapon reggel köteles jelentést tenni a Szent György Security Operációs igazgatójának ( Varga Tamás 06/20 953 5920), vagy területi vezetőjének ( Herman Csaba 06/20 771 6251) az előző jelentés óta eltelt időszak eseményeiről. A szolgálatban lévő vagyonőr soron kívül azonnal köteles jelenteni a Megbízó és Megbízott illetékes vezetőinek minden olyan eseményt, tevékenységet, jelenséget, amely az őrzött objektum biztonsági helyzetét az őrzésvédelmet veszélyezteti. Azonnal jelenteni köteles a rablást, túszejtést, robbanóanyag elhelyezését, illetve ezek kísérletét, a névtelen bejelentéseket, fenyegetéseket, az őrzött objektum, területére illetve objektum területére történő illetéktelen behatolást, vagy annak kísérletét, tűzet, robbanást és más természeti katasztrófát, minden kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos eseményeket. Jelentkezési kötelezettség A vagyonőr köteles szolgálatát kipihenten a számára meghatározott felszerelésben megkezdeni.
58. A bűnügyi járőr a szolgálatát a bűnmegelőzéshez, illetve a bűnüldözéshez fűződő érdekeket szem előtt tartva, lehetőség szerint Rendőrség/Police feliratú akció mellényben teljesíti. 59. Ha a bűnügyi járőr eligazítását nem a szolgálatparancsnok végzi, az eligazítást végrehajtó elöljáró a bűnügyi járőr szolgálatba lépése időpontjáról, a részére meghatározott járőrkörzetről vagy járőr útiránytervről, a kapott szolgálati feladatról a szolgálatparancsnokot és az ügyeleti szolgálatot a kiindulás előtt tájékoztatja. Közrendvédelmi járőrszolgálat 60. A közrendvédelmi járőr alapvető feladata a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtése és ezzel a közrend biztosítása, a lakosság szubjektív közbiztonságérzetének megteremtése, az irányadó jogi keretek között a lakossággal történő együttműködés, kapcsolattartás és párbeszéd. Magyar joganyagok - 13/2017. ) ORFK utasítás - a Járőr- és Őrszolgálati Szabá 9. oldal 61. A közrendvédelmi járőr szolgálata ellátása során visszatérően ellenőrzi a járőrkörzet leírásában vagy a járőr útiránytervében szereplő, illetve a részére külön tervben meghatározott, bűnügyi, közbiztonsági, illetőleg határbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat, így különösen a pénzintézeteket, a postákat, az üzemanyagtöltő állomásokat, az ATM automatákat, az autóbusz- és vasútállomásokat, a pályaudvarokat.
jazzybeez.com, 2024