Ez a Magyarországról Érsekújváron túli kisebb állomásokra utazóknak kedvező lesz (a nyitrai csatlakozások ellenben néha csak percekkel késik le a pesti vonatot, odaúton pedig egy óránál is többet kell várakozni), hiszen azonnali átszállást kapnak, ugyanakkor a Párkány és Érsekújvár közötti állomásokra tartók várakozásra kényszerülnek majd. Menetrendileg "adja magát" a Budapest-Érsekújvár személyvonat, ennek a problémának a feloldására. Ez magyar oldalról nézve összesen két többletszerelvényt jelentene csupán, ennek ellenére sem reális a közeli megvalósulás, a szlovák fél ugyanis itt sem akar hallani e vonatok közszolgáltatásként elismeréséről, anélkül viszont a START-nak sem éri meg az üzlet. Mint mindig, most is csak arra biztatunk titeket: meséljetek, milyen tapasztalataitok vannak Szlovákia irányú utazásaitokról, illetve miként látjátok az előzőekben leírtakat. A második fejezet rövidesen következik - az észak-magyarországi határszakasz ismertetésével.
A nagyszombati állomás (Forrás: Dr. Czére Béla: Magyarország közlekedése a XIX. században, Budapest, 1997) A modori döntés azt eredményezte, hogy a vasútvonal megnyitása után az addig Modornál jelentéktelenebb, kevesebb lakosú Bazin jóval gyorsabban fejlődött, és leelőzte a vasúttól idegenkedő másik várost. Ma Modor egy kisváros, ahol 9 ezernél is kevesebben laknak, Bazin járási székhely, több mint kétszer akkora lakossággal. A vasút közben komolyabb anyagi nehézségekkel küzdött, 1842-ben rövid ideig le is állt az építkezés, mert az addigi munkálatok felélték a teljes induló tőkét. A vállalat mellett ekkor sok vezető politikus, köztük Kossuth Lajos is szót emelt, és emiatt is sikerült újabb részvények kibocsátásával, valamint a Rothschild banktól egy komolyabb kölcsön felvételével a szükséges pénzt előteremteni. A munka így 1844-ben folytatódhatott, és a Pozsony – Nagyszombat közti szakaszt 1846. június 1-én adták át. 118 ló dolgozott a teljes vonalon Az első vonat, amelyen csak a meghívott vendékek utaztak Pozsonyból, 1846. június 1-én reggel fél hétkor indult el, és Nagyszombatra délelőtt fél 10-kor érkezett meg, és ezzel a forgalom el is elindult.
Ha Mosonmagyaróvár, vagy akár Győr felől sem lehetetlen felszállni rá, de könnyen előfordulhat hogy hosszas átszállási idővel kell majd számolnunk. Rajkára a személyvonati közlekedés sajnálatos módon leépült, ritka. Nincs túl sok autóbusz Mosonmagyaróvárról sem, melyek ráadásul a város új autóbusz-állomásáról indulnak, így Győr felől vasúti átszállási lehetőség híján alapvetően végig az autóbuszos utazás jöhet szóba. Ütemes vasúti vagy autóbuszos menetrend léte esetén megfontolandó lenne a két menetrend összeegyeztetése, ennek megvalósulása azonban még várat magára. Vasúton csak az tud utazni Rajka és Oroszvár között, akinek van keresnivalója a tehervonatok mozdonyain. A napi két-három pár Győr – Pozsony vonat már a múlté, az itt naponta közlekedő "nagy" nemzetközi vonatoknak pedig végképp utolsó nemzetközi személyszállító vonat 2009. szeptember 29-én este a 470 sz. Amicus volt Budapest és Prága között – az egész éves menetrendszerinti személyforgalom pedig már 2008 decemberében a múlté lett.
Szlovák EC szerelvény (fotók: ZSSK) A Dacia gyorsvonattal kapcsolatban fejlődés, hogy Budapest és Bécs között a szerelvény kiegészül magyar kocsicsoporttal is (egy 1. osztály, két 2. osztály). A vonatra ezentúl belföldön nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, viszont helyjeggyel mindenkinek kell majd rendelkezni. Díjszabási jellegű módosítás, hogy egységesedik az EuroCity vonatok igénybevételének feltétele, most már az Avala is IC pót- és helyjegyköteles lesz (természetesen a 150-es vonali felármentesség megtartásával). Ugyanakkor sajnos negatív változások is lesznek: az Avala és Lehár EuroCity vonatból, valamint a menetrendváltással gyorsvonattá minősített Advent EC-ből kikerül az étkezőkocsi, a fedélzeti vendéglátás innentől a vonalon csak az ÖBB Railjet szerelvényein lesz biztosított. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy az EC minősítés feltétele lenne az étkezőkocsi, tehát az Avala és a Lehár vonatneme innentől erősen megkérdőjelezhető. Az első Advent EC 2013-ban - menetrendváltástól már csak gyorsvonat lesz (étkező nélkül) Változás, hogy a Budapest és Graz között közlekedő Rába IC szerelvényét ezentúl a GYSEV állítja ki.
Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a "kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az naprakész működtetéséhez. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom
A Budapest és Bécs között közlekedő nemzetközi járatok közül három, a Wiener Walzer, a Kálmán Imre és a Dacia a Duna áradása miatt június 8-ától átmenetileg igen érdekes kerülő útirányon át közlekedik. Vajon mikor járt utoljára V43-as avagy 431-es Bratislava-Petržalka (Pozsonyligetfalu) állomásán? A Duna áradása miatt a MÁV-START a társvasutakkal egyeztetve arra jutott, hogy a Budapest és München között közlekedő Kálmán Imre (EN 462/EN 463), a Budapest és Zürich között közlekedő Wiener Walzer (EN 466/EN 467 vagy EN 1266/EN 1267) és Bukarest, Budapest és Bécs között közlekedő Dacia (346/347) kerülve, Vác–Szob–Nové Zámky (Érsekújvár)–Bratilava-Petržalka (Pozsonyligetfalu)–Kittsee (Köpcsény) útvonalon érje el a célállomást. A szokatlan kerülő másfél-két órával hosszabb menetidőt eredményez, azonban így némileg csökkenthető a hegyeshalmi vasútvonal terhelése. Felvidéki vasútbarátok a június 8-án este Bukarest felé tartó Daciát örökítették meg, amint átrobog Érsekújváron Valami készül... Petržalkára, Pozsonyligetfaluba gépmenetbe érkezett az ÖBB 1144 284-es pályaszámú mozdonya Az általában a forgalmi iroda magasságában pihenő 742 004-es húzza le a Dacia éléről a MÁV-TRAKCIÓ 431 232-esét.
Az építkezés azonban nem állt le, mert bár az igaz, hogy elérték az eredetileg kitűzött célt, a Pozsony-Nagyszombat vasúti összeköttetést, a vonalat még abban az évben bővítették további 15 kilométerrel, Szeredig. Ez azért volt fontos, mert itt nagy vásárok voltak, illetve a Vágon Szeredig tutajon leúsztatott faanyagot vasúton lehetett Pozsonyba szállítani. A lóvasút a Gerencsér hídján (Forrás: Dr. században, Budapest, 1997) Teljes hosszában így a vasút 64, 47 kilométert tett ki és összesen 12 megállója volt. A teljes beruházás jóval többe került a tervezettnél, mert az eredetileg a munkálatokra szánt 534 500 arany helyett a teljes költség 1 265 155 aranyra rúgott. De hogyan is működött ez a vasút? A kocsikat ugye lovak húzták, a személykocsikat a Hortobágyon tenyésztett gyors lovak, a teherkocsikat stájer lovak. A lovak két napnyi munka után egy napig pihentek, és a személyszállító lovakat 4, a teherlovakat 6 évig lehetett használni. A társaság fénykorában 118 lóval látta el a forgalmat.
Éles szeműek felfedezhetik a "szlovák típusú" buszmegállót a komáromi állomás előtt. Némi szünet után indult újra a járat, a szolgáltató ma már a Vértes Volán Zrt. Egyes szerzőtársak egyébként mára két vonal összekötését is vizionálták… A vegytiszta magyarországi ütemes menetrendben nincs elvi akadálya a Kiskunfélegyháza – Érsekújvár vonatoknak, akár kétóránként, természetesen Kiskunhalas – Baja – Székesfehérvár – Komárom útirányon át. Személyvonat Révkomáromban. Itthonról csak gyalog érjük el. Párkány Párkány esetében beszélnünk kell Esztergom közúti kapcsolatáról, valamint a szobi vasúti átmenetről. Néhány szempont: Esztergom vasútállomás buszokkal: innen most nem csak Párkányba, a város központjába sem nagyon lehet eljutni. Esztergomban is, de főleg Párkányban messze esik a vasút a város központjától. A kettő közötti kapcsolat megteremtése indokolt lenne, a mostani napi néhány járat az autóbusz-állomásról csak részben alkalmas erre. Megfelelő finanszírozási háttér esetében számomra egyértelműnek tűnik egy, a két állomást összekötő, ám a helyi közlekedés szerves részét képező járat létjogosultsága 2011. július 4-e óta nincs Esztergomban helyijárati közlekedés.
Ennek keretében két régi-új közlekedési kapcsolat jöhet létre a Szigetközben. Mondhatnám úgy is, remélem hogy révbe ér a projekt, ugyanis Dunaremete és Bős között kompjárat üzemeltetése kezdődhet meg a jövő évben! A bősi vízierőmű megépítése előtt már létezett ez a járat, mely így újra forgalomba állva kinyithatja a Szigetköz "felső" részét Szlovákia felé, és vegyesen szolgálhat turisztikai és lakossági célokat is. Komp a Szigetközben Említettem már, hogy a Győr-Vámosszabadi-Dunaszerdahely útvonalon iskolaidőszakban hetente négyszer fordul meg az autóbusz. Ez a típusú "hetente egy-két napon" típusú menetrend jellegzetesnek számított a korábbi évtizedekben. Története homályba vész: talán piaci napokhoz igazodott? A tervek itt egy Győr és Nagymegyer (Vel'ký Meder) közötti rendszeres (óránként közlekedő) autóbuszjáratról szólnak. Győr ipari, oktatási potenciálja vonzza a felvidéki ingázókat, de Dunaszerdehely térsége is felzárkózó területnek számít Szlovákián belül, a kapcsolat megadása régóta időszerű.
jazzybeez.com, 2024