Gerendásy Gábor Éjjel Nappal Budapest: Ejjel Nappal Budapest 2019 04 25
Nekünk biz elég sokba kerül, 498 000 Ft, és ebben van még egy saját garázs is. Igaz most elég jól van. Hát öreg cimbora, így korosodtunk meg. Egy békés, nyugodt új esztendőt kívánva, kézcsókom tolmácsolását kérve, Téged ölel: János Rózsikát sokszor csókolom, Magát üdvözlöm: Ica Baja, 1971. 13. Futó Tibor levele Medveczky Ferencnek. Kedves Feri! A templomfestéssel kapcsolatban sok érdekes esemény történt. Ezeket foglaltam írásba. Olvasd el, és mutasd meg, illetve elolvasás céljára add át Molnár Pistának is. Ő kért erre. Írjátok meg véleményeteket! Chiovini Feri már olvasta, s igen köszönte. Kért, hogy küldjek egy példányt belőle Kaposvári Gyula, a Damjanich múzeum igazgatójának, aki szintén olvasta, és kér belőle a múzeum részére egy példányt. Még eddig nem küldtem. Megvárom, Ti mit írtok? Mostanában nagyon el voltam foglalva a szövetkezetünknél, ezért késik is levelem. Azóta már Te is túl vagy a szövetkezeti mérlegvizsgálaton, s a küldöttgyűlésen is. Mellékelten küldöm édesapádnak szóló levelemet is.
2021 12 20
Nyugdíjba vonulása után nem találta a helyét. Igaz, megírta a Heves megyei színjátszás, majd a Hatvani színjátszás történetéről szóló tanulmányait, meg is jelentették, de őt ez nem elégítette ki. Túl sok volt benne a fölös energia. Aztán volt még egy szép időszaka. Amikor 1990-ben Hatvanban az MSZMP épületébe költözhetett az Ady Endre Városi Könyvtár, melynek a kiváló könyvtáros szakember, a nagyszerű és melegszívű barát, Kocsis István volt az igazgatója, Szívóst is meghívta a könyvtáravatóra. Itt találkozott régi színpados tanítványaival. Egy óra alatt összeállították a megnyitó műsorát, amit azon melegében, nagy sikerrel be is mutattak. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik a találkozókat. Ezután közel 4 évig működött Szívós József vezetésével az alkalmilag verbuválódott Irodalmi Vándortársulat. A 10 fős társulat tagjai 40-50 év közötti értelmiségiek 5 különböző településen laktak. Munkájuk, családjuk mellett önként, egyfajta hivatástudattól vezérelve, meg a közös munka öröméért vállalkoztak arra, hogy apu irányításával, az általa szerkesztett versműsorokat megtanulják, időről időre összegyűljenek Szívósék lakásában, vagy a hatvani könyvtárban hevenyészett próbákra, hogy műsoraikkal sorra járják Heves megye városait.
Jajczai János foglalkozása és munkahelye. (Vele beszéltem én Pesten, de már nem tudom, hogy képtárban-e vagy könyvtárban. Úgy tudom, az Új Idők c. lap kritikusa volt, s a szépművészeti rovatot vezette. Ő adott nekem akkor igen megnyugtató szóbeli véleményt. Művészettörténész, műkritikus, könyvtáros. A megjelent összes kritikát tartalmazó lapokat elraktam, sajnos a háborúban odaveszett. Légy szíves írj azokról röviden! Amennyiben itt kevés helyet hagyok, a túloldalon folytasd! 2 támadó cikk jelent meg a szolnoki ferencesek havonta kiadott lapjában. 40 legnagyobbrészt védő cikkben reflektáltak rá a hazai, és foglalkoztak vele külföldi lapok is. Nekem jóformán mind megvolt, de 44-ben elveszett. Először a Magyar Kultúrában (a jezsuiták lapja volt) Nyisztor Zoltán reflektált. Úgy kezdődött a cikk: Én vagyok abban a megtisztelő helyzetben, hogy a jászszentandrási freskókat megvédhetem. Már ez eldöntötte a vitát, és irányt adott a továbbiaknak. Egyházművészeti világkiállítás volt tudtommal, s azon a freskótervek részt vettek.
Anyám a II. világháború vége felé Németországból Jászberénybe menekült és ott bújt el. Születésem idején apám 62 éves, anyám pedig még 30 sem volt, majd 2 hónapos koromban anyám visszament Franciaországba, azóta semmit nem tudok róla. Apámnak egyszer felvetettem, hogy próbáljuk megkeresni, lépjünk kapcsolatba vele. Korrekt, logikus válasza az volt, hogy ő pontosan tudja, hogy mi hol vagyunk és lakunk, így ha fontosnak tartaná, kapcsolatba tudna lépni velünk. Ezzel szemben, ha mi jelennénk meg, esetleg nagyon kellemetlen helyzetbe hoznánk. Elfogadtam érvelését, annál is inkább, mert nevelőknek egyébként sem voltam hiányában. A két velünk élő idős nagynéni gondoskodása, istápolása mármár kimerítő volt számomra. Fehér, zsabós ingben járattak, és elkísértek az iskolába, így igen rosszul éreztem magam a többi gyerek között. Ráadásul azt is mondhatnám, hogy az ötvenes- Gazdaság 165 hatvanas évekhez viszonyítva szörnyű gyermekkorom volt. Zongorázni tanítottak, a délutáni teázásokkor szavalnom kellett Hova jártál iskolába, milyen emlékeid maradtak erről az időről?
Mindenkinek megköszöntem természetesen élőszóban is. Hatalmas élményben volt részem az elmúlt hetek alatt, de én az a típusú ember vagyok, aki később dolgozza fel az átélteket. Mindenkinek köszönet érte, hogy részt vehettem benne. További minden szépet és jót mindannyiunknak, és sok ölelés! Madarász Lajos június 14. Még egy rövid utózönge: 20 éves fiam, aki enyhén szólva különösebben nincs oda a színpadi és úgy általában a művészeti produkciókért, szintén megtekintette a szombati záró előadást. Utána annyit mondott, jó volt, tetszett. Mivel hétfőre egy elég komoly vizsgára készült, szűkszavúságát betudtam ennek. (Amúgy sem a szavak embere. ) Adalékként még el kell mondjam, hogy a premier után elmondtam neki, hogy a Víz utcai fogadás megnyitásakor mit nyilatkozott a produkció bankvezér támogatója. (Aki ott volt emlékszik, aki nem, annak inkább nem ismétlem meg. :-)) Tegnap, sikeres vizsgája után hazafelé tartottunk az autóban, mikor csak úgy, in medias res váratlanul megszólalt: Egyébként annak ellenére, hogy én nem nagyon bírom az ilyen színpadi dolgokat, még nem telt el 10 perc, de ugyanazt gondoltam mint a bankvezér szponzorotok.
Az együttes továbbfejlődése érdekében a legjobb koreográfusokat (Tímár Sándor, Hecks Szívós József és Szívós Zsuzsanna Egerben a Ratkó-műsor előadásán, 1993. Katalin, Zsuráfszky Zotán) és az egyik legjobb zenei korrepetitort (Halmos Béla) szerződtette, ami meg is hozta a várt eredményt. Ugyancsak ő volt a keresztapja a Jankovits Jenő rendezésében működő Gyöngyösi Játékszínnek is, mivel ők is hasonlóan hosszú névtől szenvedtek korábban a MÁV Kitérőgyári támogatás és a szocialista realizmus okán. 1974 nyarán nagy energiával kezdett az Orczy-kertben lévő szabadtéri színpad átalakításába, felújításába. Ehhez a környező nagyüzemektől is sok támogatást nyert és kapott. Ennek részeként, rengeteg társadalmi munkával, a Piccolo Ifjúsági Klub példásan aktív közreműködésével készült el az Ifjúsági Park, amely közel 15 éven át szolgálta a fiatalok színvonalas nyári programjait. Természetesen mindeközben zajlott az új művelődési ház tervezése és kivitelezése, ami szintén számtalan feladatot rótt rá.
Ejjel nappal budapest online
- Gerendásy gábor éjjel nappal budapest 2021 10 13
- Gerendásy gábor éjjel nappal budapest online news
- Éjjel nappal budapest 2013 12 12
- Uncut Gems / Csiszolatlan gyémánt (2019) - Kritikus Tömeg
- Gerendásy gábor éjjel nappal budapest visszanezes
- Party étterem - Arany Oldalak
- Inverteres hegesztő áramfelvétele
Az nem képezhette vita tárgyát, hogy Jászberényben a törvény rendelkezései szerint meg kellett alakítani az ipartestületet. Minthogy a törvényben a megalakulás alapszabályi mintája is meg volt adva, az egyáltalán nem okozott fejtörést az akkori iparos-vezéreknek, hogy a megalakítás miként történjék. 1885. januártól lépett életbe az ipartörvény, amelynek újításával az iparosság döntő módon elégedett volt. Ez Jászberényi Ipartestület alapító okmánya megadta a végső lökést a megalakulásához. Jászberényben az ipartestület 1885. május 10-én alakult meg. Az alakuló közgyűlés megalkotta és elfogadta működési alapszabályát. 15 Az illetékes szakminisztérium jóváhagyása után az alapszabály Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánjának aláírásával lépett érvénybe 1885. június 5-én. Ezt a nevezetes okmányt is mellékeljük. A Jászberényi Ipartestület alapszabályának 2. &-ban a testület célját nagyon világosan megfogalmazták. Célszerű ezt szó szerint idézni: Az ipartestület célja: a testületi tagok közt a rendet és az egyetértést fenntartani; az iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működést támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni.
Akaratban pedig nem volt hiány! Több sikeres svájci csúcsmászás után érkeztünk Olaszországba, hogy túránk végén a Mont Blanc csúcsával randevúzzunk. A legkönnyebb út ugyan Franciaországból vezet hozzá, de arra már se vízumunk, se pénzünk nem volt. Azzal biztattuk magunkat, hogy az olasz út ugyan sokkal hosszabb és nehezebb, de ez tulajdonképpen még előny is, mert kevesebben lesznek rajta, és az út is látványosabb. A Gonella-menedékházig (3071 méter) könnyedén eljutottunk, sütkéreztünk kicsit a lenyugvó nap fényében, majd a hajnali két órai kelés érdekében igyekeztünk korán álomba erőltetni magunkat. Se ez, se a korai kelés nem sikerült igazán! Mire útnak indultunk, a többi mászó fejlámpája már csak mint megannyi szentjánosbogár mutatta nekünk az utat a Domegleccser felé. Az erősen töredezett jégáron még vaksötét volt. Az előttünk járókat elnyelte az éjszaka, társam rosszul rögzített hálózsákját pedig egy öblös gleccser-hasadék. Lányos zavarunkban eltévedtünk, így aztán a csúcstámadás még azelőtt véget ért, hogy igazán elkezdődött volna.