Kik A Szittyák – A Magyarok Eredete - Mondák És Mesék
A magyaroknak maradt a magyar anyanyelv. 3. A szkíták írása A török népek írása a türk rovás volt. A hunok a szaka rovást használták. A magyarok a székely-magyar rovásírást használták. 4. A szkíták társadalma Nagy állattartó és földművelő népek voltak. Letelepedett, helyhez kötött életmódot folytattak. Városokat nem építettek csak fővárost, mely, mint kisváros különült el falvaiktól. Falvaik szerkezete, törzseik és életmódjuk szerint változott, különbözött. Ezek közül néhány ismert: tanya, szórványos település, szer, halmaz település, védett (karám) település, sűrűn lakott, szűktelkű, oldalhatáros beépítésű lakóházakkal tömött falu. Népvándorláskor felkerekedtek, szekereiken és a kocsikon a legfontosabb értékeiket magukkal vittek. Vándorlásaik ideje alatt jurtokban laktak, mivel a sátornál kényelmesebb volt, és könnyen lehetett szállítani. Fő építőanyaguk volt a fa. Lakóházaikat díszítették, kapuikat faragták, palotáikat cifrázták. Egynejűségben éltek, csak a királyoknál volt többnejűség, ezt is hatalmi és dinasztikus érdekek miatt lépték meg.
Heltai Gáspár Krónika az magyaroknak viselt dolgairól "Megparancsolta, hogy minden magyar avagy jövevény Magyarországon ki a szkítiaí ősi pogány szokást el nem hagyja, Jézus Krisztus igaz vallására nyomban vissza nem tér, és nem hallgat a szent törvényre melyet a dicsőséges István király adott vala, feje és jószága vesztével bűnhődjék" a fent idézett törvényében így utal a magyarok ősvallására.
Két végén megvastagodó, enyhén S görbületű, ábrázolásokon mindig a sámán kezében van. Kinyitott állapotban 180 cm hosszú 2, vagy 4 élű, két szabadságfokú, személyes kézifegyver. Többféleképpen lehetett használni: -Összecsukott állapotban sétabot -Egyik felénél fogva husang (hus-ang:húsra küldött, verőbot) -Középen fogva "rövidbot" -Egyik penge kinyitásával 130 cm hosszú, lóról használható 4 kezes pallos -Mindkét penge kinyitásával 180 cm-es "hosszú kardbot" Ez a fegyver volt a csúcsa annak a harcművészeti ágnak (inkább törzs), mely mára feledésbe merült. Gyanús, hogy minden régi népnek saját küzdő sportja van, csak a legrégibb, legnagyobb területen élő magyaroknak nincs. Emlékét a zsebünk, és a legények által eljárt botos tánc őrzi. Szkíta harcosok
Ezt főleg nyitott, nem alakzatos egyéni küzdelmekben használták pl. : ostrom létrán, kis létszámú ütközetben, nem kellet tartani a hajító fegyverektől és nyílvesszőktől, lakó épületeken belül, városokban, erdős terepen, stb., ez a pajzs méret ilyenkor is megfelelő volt sőt, jóval előnyösebb mint a nagy méretű pajzsok. A kisméretű pajzsokat a fegyverek mozgási energiájának eltérítésére (csúsztatására) használták, ha sikerült. A nagy méretű pajzsokat főleg nyílt színi, nagyméretű rendezett csapatmozgású, csatasoros, kevés mozgású pajzs falas ütközetekben használták. Ezekben a helyzetekben nem igazán volt lehetőség az eltérítésre, mert tartani kellett a pozíciót. Ezek a pajzsok képesek voltak a mozgási energiák teljes elnyelésére is, persze a nagyméretű pajzsok is készültek könnyű kivitelben, lovasok is használták főleg nyílvesszők ellen. A pajzsok nem csak a méretükkel védtek, hanem a tömegükkel is. Ha végig gondoljuk nem mindegy, hogy egy 3 kg-os fokossal egy 3 vagy 8 kg-os pajzsra vágunk rá, a tartókéz a hatás ellenhatás törvénye alapján megfogja érezni a különbséget, kis és nagy pajzs között.
Béla király névtelen jegyzője (Anonymus Belae regis notarius) szintén Scythiából származtatja a magyarokat. "Miképen szállott alá a scythiai földről a hét fejedelmi személy, kiket hét magyer-nek nevezünk. "... "Scythia tehát igen nagy föld, melyet kelet felé Dentu-magyer-nek neveznek, (azaz dóni v. tanaisi magyarnak, mert a tu végzet a mongolban mellékneveket alkot, s egy külön értekezésben megmutatandjuk, hogy az Etele és húnjainak nevei, valamint a vezérek v. első fejedelmek korában eléforduló nevek és nehány szók a mongolban ma is feltalálhatók, Neumann is a mongolból fejt meg számos scytha szót), melynek határa az északi résztől a Feketetengerig terjed, mögötte pedig vagyon a Thanais (Don) nevezetü folyó. "A magyarok nagy vitéz és a hadi küzdelmekben nagy, hatalmas nemzete tehát... eredetét a scytha nemzetből vette, melyet tulajdon maga nyelvén Dentu-magyernek neveznek" stb. "Szép Ázsiának földén, a szittya telkeken, Büszkén miként a párducz, ha harcz után pihen, Kemény és nyers erőben egy harczos nép lakott; De rajta bús hasonlás nagy átka nyugodott. "
Igen ám, de ha csak most szervezték meg az államot, akkor milyen régi dinasztiáról beszélünk? Senki nem mondta azonban, hogy magyar királyi családról lenne szó. A sztyeppei történelemben nagyon sok olyan példa van, hogy egy uralkodó dinasztiának menekülnie kell. 840-ben szétesik a sztyeppe nagyhatalma, az Ujgur Kaganátus, és ennek az uralkodócsaládja is szanaszét menekül. Ők aztán létrehoznak egy sor utódállamot. Így meg is lenne az a tudástranszfer, ami az államépítéshez kell. Az elmúlt évek szenzációja volt Türk Attila régészeti kutatásai alapján, hogy a magyarok vándorlása mennyivel gyorsabb lehetett, mint azt korábban gondolták. Mi ennek a tágabb jelentősége? A gyors vándorlás elmélete végre összepasszol a történeti forrásokkal és a régészeti leletekkel. Közben persze új kérdéseket vet fel, például, hogy akkor honnan jöttek a török szavaink. A másik probléma, hogy az új elmélet alapvetően a magyar honfoglaló elit régészeti leletein alapul. Hogy mi volt a köznéppel, nem tudjuk. Tehát van egy talán idegen dinasztia, egy vezetőréteg, akikről most már legalább van némi régészeti információnk, és a köznép, amiről lényegében semmit nem tudunk?
- A legfontosabb tudnivalók szkíta-szittya őseinkről! (I. rész) - Boldognapot.hu
- Vásárlós játékok gyerekeknek
- Dr vizi andrás magánrendelés
- Kik a szittyák 4
- Dr sos tibor ügyvédi iroda texas
- Szittya Íjászatról :: Szittya Íjász
- Kik és hogyan használták valójában a székely írást? – kutatók a Mandinernek | Mandiner
- A bor filozófiája idézetek esküvőre
- Miért idegesíti jobban a kutyaugatás a férfiakat?
- Kiadó ingatlanok Balatonkeresztúr - Kiadoalberlet.hu
A Szittyák kezdetben inkább hegyvidékes, városias környezetben, településeken, kis és közepes méretű állattartó pásztor, földművelő emberek voltak, ez volt a jellemzőbb. Ez a környezet később a Kaukázusi régió elhagyásával megváltozott, a Szittyák immáron nagy állattartó, pusztai jurta lakó népek lettek, ez lett a jellemző. Mi a szittya íjászat? Ezt alapvetően a körülmények határozták meg! Sokan azt gondolják, hogy a Szittyák íjászata ugyan olyan volt, mind a lovas nagy állattartó népek íjászata. Ez így nem teljesen igaz! Nézzük a körülményeket. Mint már beszéltünk róla a Szittyák kezdetben Médiában és a Kaukázusi régióban éltek. A terepviszonyok Erdélyhez, és az Alpokhoz hasonlítottak, magas hegyekkel, mély völgyekkel, sziklákkal, erdőkkel, stb. Ebben a régióban sok volt a megerősített, fallal védett város is (Babilon, Ninive, Jerikó, Úr, stb. ). Ilyen környezetben a tiszta lovas íjászat nem sok jóval kecsegtetett, valamint nem voltak meg a tárgyi feltételei sem. A nyereg a kengyel Szittya találmány, de már csak a sztyeppei régióban jelent meg, a pontos jó lövésekhez mindkettőre szükség van!
