A jelenlegi üzleti modellek egyelőre nem teszik lehetővé az online rádiózás médiapiaci súlyának növekedését. A Spotify és egyéb cloud-alapú online szereplők esetében az ingyenes szolgáltatás nem lesz sokáig fenntartható, hiszen pusztán reklámbevételekből nem tudja magát eltartani a cég – jogdíjakat viszont fizetnie kell a stream indítások után. Így jöhet létre az a furcsa állapot, hogy minél több felhasználója van a rendszernek, annál ráfizetősebb. A bővebb tartalmakat kínáló, letöltésre lehetőséget adó fizetős szolgáltatásra pedig nagyon kevés hazai felhasználó jelentkezik. A kizárólag online sugárzó rádiók a mérés hiányában nem kerülnek a médiatervező eszköztárába, hiszen nem tudnak megfelelő pontosságú célzást biztosítani a precizitást elváró hirdetők számára. Így az online rádiók számára marad az internetes felületként való funkcionálás, ahol némi aprópénzre tudnak szert tenni az amúgy növekvő rádiós és online büdzsékből. Rövidtávon tehát nem fenyegeti veszély a hagyományos rádiókat.
). Tendenciákat azonban jelez az új mérés, és ez alapján megállapítható, hogy a sorrend megfordult. A lényegében a fél egykori Danubius-szal felálló; valamint a Danubius volt kereskedelmi igazgatóját, Turi Árpádot is leigazoló Class FM a kereskedelmi célcsoportban 20, 3 százalékos elérést ért el, ami alig marad el a Sláger legutóbbi 21, 2 százalékától. A Neo FM ugyanebben a célcsoportban 13, 4 százalékot szedett össze, ami szintén nem mondható rossznak a Danubius egykori 14, 5 százalékát figyelembe véve. Ebből azonban az látszik, hogy megfordult a két frekvencia hallgatottsági sorrendje. A kereskedelmi rádiók hallgatottsági adatai a 15 évnél idősebbek körében (Reach%): Class FM: 15, 6 Neo FM: 12, 3 Juventus Rádió: 7, 3 Rádió 1: 5, 1 A kereskedelmi rádiók hallgatottsági adatai a 18-49 év közötti hallgatók körében (Reach%): Class FM: 20, 3 Neo FM: 13, 4 Rádió 1: 8, 5 Juventus Rádió: 8, 1 A rádiók hallgatottsága a 15 év feletti rádióhallgatók körében (Reach%) MR1 Kossuth: 16, 8 Class FM: 15, 6 Neo FM: 12, 3 Juventus: 7, 3 MR2 Petőfi: 5, 5 Bochkorék kikaptak A reggeli műsorsávban hallható kereskedelmi rádiós programok között szintén a Class FM nyert.
2010 januárjától az adatgyűjtés hibrid adatfelvételi módszerrel történt, mely során a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számolt be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltatott erről adatokat. Ez a módszertan marad a továbbiakban is. A mérés továbbra is országos, a 15 év felettiekre reprezentatív mintán zajlott, a korábbiakhoz hasonlóan negyedórás hallgatottsági eredményeket szolgáltatva havonta, a megszokott szoftverekbe – a MédiaNavigátorba és a RádióNavigátorba töltve az adatbázisokat. A konzorcium 2009 novemberére és decemberére vonatkozóan az új országos kereskedelmi adókról nem közölt hallgatottsági adatokat. Ennek hátterében elsősorban az állt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntése nyomán rendkívüli gyorsasággal szűnt meg a két korábbi országos frekvenciahasználatra jogosult rádióadó sugárzási engedélye és indult el két új, a magyar piacon korábban jelen nem lévő adó, a Class FM és a Neo FM.
Mi dönthetett? Nehéz megmondani, hogy miért alakult így a hallgatottsági sorrend. Annyi bizonyos, hogy a két országos frekvencián lévő rádióadó közül a Class FM játsza a hallgatóbarátabb, slágeresebb zenét, míg a Neo FM próbál egyensúlyozni a slágerek és az alternatívnak mondott zenei irányzatok között. A Class FM köztéri hirdetései láthatóbbak, az outdoor és citylight-kampány szintén segíthetett a rádió nevének jobb megismertetésében. Új mérés, piaci összefogás Az Ipsos-GfK konzorcium csütörtökön jelentette be, hogy a korábban sokat bírált, kétfajta mérése helyett egy új, egységesített mérést vezet be, amit a szakma és a piac szereplői is egységesen elfogadnak. Az országos mérés alapja addig a rádiónaplós módszer volt, mely során a mintába kiválasztott 2000 megkérdezett egy héten keresztül saját maga vezetett egy naplót, melybe rendszeresen bejegyezték, mely rádióadókat hallgatták az adott időszakban. A helyi rádiókat azonban ötszáz fős mintán, telefonos lekérdezéssel mérték. A piaci átrendeződés és a mérési módszer megváltozása egyszerre történt meg, így az egyenértékes hallgatottsági adatok esetleges trendtörése csak egyszer érintette a piaci szereplők tevékenységét, nevezetesen most.
Terjednek az online rádiók, amik a tapasztalatok szerint jól megférnek a hagyományos adók mellett. Az online rádiók médiatervezői eszköztárba való bekerülését azonban gátolja az egységes, piaci mérés hiánya. A hirdetők pedig a legtöbb esetben elfordulnak azoktól a megoldásoktól, amelyek nem tudnak egzakt elérési számokat és demográfiai adatokat felmutatni, így az online rádió meghatározó médiaipari platformként való megjelenése még várat magára. A jelenlegi helyzet Kérdőíves kutatásunkból kirajzolódik, hogy az internetezők közel fele legalább havi rendszerességgel hallgat valamilyen online érkező audió tartalmat, ez körülbelül 2 milliós tömeget jelent. Ennek a tömegnek a jelentős részét természetesen a nagy AM/FM adók online elérése adja, hiszen az online rádiózók (amibe a cloud és stream szolgáltatásokat igénybe vevőket is beleértjük) közel 90%-a hallgatja online (is) a hagyományos sugárzású rádióadókat. Ilyen magas online elérés mellett nem meglepő, hogy a rádióadók online rangsora megegyezik az országos méréssel, vagyis a leggyakrabban látogatott rádiós stream a hagyományos területen is leghallgatottabb Class FM-é, amelyet az MR1, az MR2 és a Juventus követ.
Kapcsolódó cikkek
A hagyományos adók magas online hallgatottsági adatainak ismeretében nem meglepő, hogy a kizárólag online sugárzó adók helyzete nem könnyű. A talán leghallgatottabb hazai online adó, a heti elérése is alig haladja meg a 1, 5%-ot, ami – némi kutatói bátorságot latba vetve – heti egy-két százezres streamindításnak felel meg. Ha a stream és cloud szolgáltatásokat igénybevevők táborát tekintjük, akkor magasabb számokról tudunk riportálni, hiszen legalább heti rendszerességgel az internetezők 13%-a hallgat így zenét. A stream és cloud szolgáltatásokat hallgató populációnak a nagyobbik hányadát a cloud adja, azon belül is a Soundcloud emelkedik ki a maga 4%-os heti hallgatottsági arányával. Ami az "on demand stream adókat" illeti: a külföldön már erősnek tekinthető márkák, a Deezer és a Spotify csak a közelmúltban érkeztek Magyarországra, ezért – a becslés hibahatárait figyelembe véve – csak néhány százezres tábort tudhat magáénak itthon. Miért hallgatjuk online? A mobileszközökön történő online rádióhallgatás vonzó alternatíva a fogyasztók számára a hagyományos rádiókkal szemben.
jazzybeez.com, 2024