A hatásterület megállapítására vonatkozó szabályokat a Zr. 5. § -a tartalmazza. A környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 m-es távolságon belüli terület. A jegyző abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület. A jegyzőnek a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül a Zr. 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.
A pótlási kötelezettség teljesítésénél 5 cm törzsátmérőnél, illetve 16 cm törzskerületnél kisebb méretű facsemeték a pótlás során nem használhatók. A törzsátmérőt, törzskerületet egy méter magasságban kell mérni. A pótlási előírásnál figyelembe kell venni a kijelölt hely és az előírt fafaj sajátosságait, az utcai fasorok egységes képének megőrzését, a településképi szempontokat, előnyben kell részesíteni az őshonos fajokat. A városban közterületen csak a Magyar Díszkertészek Szövetsége által kiadott Közterületi Sorfák jegyzékében megtalálható fa ültethető. (2. függelék)A pótlás teljesítésére vonatkozóan bejelentési kötelezettség áll fenn az Önkormányzata felé. A bejelentés elmaradása esetén a pótlás nem minősül teljesítettnek. A pótlási kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha a fa az ültetéstől számított következő vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni. A fakivágási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvé engedély nélkül fát vág ki, a fapótlási díj kétszeres mértékét köteles megfizetni, vagy a kivágott fa törzsátmérőjének 200% -os mértékében pótlására kö építési szabályzatban és szabályozási tervben kijelölt esetekben új épület építésére irányuló építési engedélyezési eljárásban legalább 1:200 méretarányú kertépítészeti tervet kell készíteni és azt jóváhagyásra a Városüzemeltetési Osztályra kell benyújtani.
Normális esetben egyébként a fák magánterületen történő kivágása nem szokott probléma lenni ( ez alól a Főváros jelenthet kivételt, és néhány városközponti, turisztikailag kiemelt vidéki városrész). A bajt hogy megelőzzük, érdemes már ültetés előtt átgondolni, hogy az ültetni szándékozott fa vajon mekkorára is fog nőni, mekkora lesz a lombmérete és magassága és tartsuk be a megfelelő ültetési távolságokat. Eredeti cikk:
Ki jogosult az eljárásra? : A kérelem előterjesztésére jogosultak körét jogszabály nem határozza meg, így arra jogosult lehet minden eljárási képességgel rendelkező természetes és jogi személy akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti. De elsősorban a földterület tulajdonosa, vagyonkezelője, használózáró okok: Nincs ilyen korlátozó szabályozás Milyen adatokat kell megadni? az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. rendelet kötelezően megadandó adattartalmat nem állapít meg, irányadó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 34. §-36. § rendelkezései Milyen iratok szükségesek? az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. rendelet kötelezően csatolandó mellékleteket dokumentumokat nem állapít meg, egyéb jogszabályok alapján csatolandó: amennyiben a kérelmező helyett meghatalmazottja, illetve képviselője jár el, csatolandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. törvény 40. és 40/A.
A kivágást - lehetőség szerint – a vegetációs időszakon kívül, szeptember 1-je és március 15-e között lehet végrehajtani. (3) Fás szárú növényt kivágni különösen veszélyhelyzet, közvetlenül fenyegető kárveszély miatt, illetve igazolt egyéb olyan okból lehet, mely a fa kivágása nélkül nem hárítható el. A kivágott fa pótlásáról a 4. § (7) bekezdése és 7. §-ban meghatározottak szerint gondoskodni kell. (4) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt, kárveszélyt jelentő fakivágást a használó– amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs, jogosult haladéktalanul elvégezni. A veszély érdekében elvégzett fakivágást – az annak megtörténtét követő - 3 napon belül írásban be kell jelenteni. A bejelentésben szakvéleménnyel vagy fényképfelvétel mellett egyéb hitelt érdemlő módon is igazolni kell a fás szárú növény kivágásának indokoltságát. Az indokolatlan vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. (5) Fapótlásként nem telepíthetők oszlopos örökzöldek (tuja, hamisciprus, boróka, leylandi ciprus fajok), inváziós fajú fák, valamint közterületen 1. számú függelékben megjelölt gyümölcsfa.
A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. A fakivágási engedély formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be. A jegyző gondoskodik a formanyomtatványnak a helyben szokásos módon történő közzétételéről. Fakivágási engedély kérelmet kell benyújtani nyomtatványon. Az engedélyt minden, kivágandó fa esetén meg kell kérni a Jegyzőtől. Egy kérvényen több, ugyanazon helyen lévő fa kivágására is lehet engedélyt kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell:a kérelmező nevét, címét, a kivágandó fa vagy fák helyének meghatározását, a fa fajtáját, darabszámát, a kivágási kérelem indoklását. A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, haa) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagyc) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket séennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.
jazzybeez.com, 2024