Egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj egy havi összegét kell érteni, A távolléti díj, illetve az illetmény alapján megállapított szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148. §-ában foglalt előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe tartozik. - egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresét kell érteni, - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb biztosítási jogviszonyban állók esetében (megbízás, vállalkozási jogviszonyban állók) a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díjat kell érteni, - biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kell érteni. A kereset és a keresőtevékenység (Ebtv. § (1) bek., és Vhr. 1. ) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz folyósításának korlátja, - többek között - ha a jogosult az ellátás folyósításának ideje alatt biztosítási jogviszonyban munkát végez és e tevékenységével összefüggésben pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel rendelkezik.
(4) * Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza. (5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes. (6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell. (7) * Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget. 3. § * A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni.
A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok. (5) * Az Ebtv. 43. § (2) bekezdése alapján a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba, kiállítja az 5. számú mellékletnek vagy a 6. számú mellékletnek megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. (6) * Az Ebtv. § (3a) és (4) bekezdése szerinti esetben az egészségbiztosítási, illetve az orvosszakértői szerv a keresőképtelenség visszamenőleges elbírálásáról tájékoztatja a keresőképtelenség igazolására jogosult orvost, aki ez alapján kiállítja - az (1) bekezdésnek megfelelően - az 5. számú melléklet szerinti igazolást.
jazzybeez.com, 2024