A család szűrőként is szolgál egy gyermek számára. Jó esetben a külvilágból érkező pozitív, fejlődést segítő tényezőket támogatják a családi minták. Egy jó kapcsolatban, a szülő képes felismerni a gyermeke igényeit. A jó közegben a gyermek egészséges önképet tud kialakítani saját magáról. A támogató környezet megtanítja a gyermeket, hogy méltó a szeretetre, ebből következik, hogy pozitívnak, támogatónak látja a világot is. Amennyiben a család által képezett szűrőn, a szülők negatív hatásokat is beengednek, visszavethetik gyermekük fejlődését. Nagyrészt a szülő válogatja meg a gyermekét ért hatásokat. Nem mindegy, hogy erőszakos filmeket néz a gyermeke társaságában, vagy éppen gyakran jár vele kirándulni a természetbe, esetleg együtt kertészkednek. A szülő és gyermeke között testi, lelki, és érzelmi kapcsolat is létrejön. Az ember társas lény, fejlődését meghatározza, hogy milyen környezet veszi körül. Az életben mindenki előtt állnak kihívások, ezek leküzdése sokkal könnyebb, ha minőségiek az emberi kapcsolataink.
apádnak akarsz megfelelni…? – mit kéne tenned ahhoz, hogy a legközelebbi szituációban másként viselkedjél? – szükséged van-e segítségre, és ha igen, hová, kihez fordulhatsz? (kommunikációs tréning, pszichológus, kineziológia, családállítás stb.. ) Szülőként: Természetesen előfordulhat az is, hogy szülőként azt tapasztalod, hogy felnőtt korú gyermeked nem akar felnőni, szembenézni a valósággal, miközben érzi, hogy meg kellene bizonyos lépéseket tennie az életben, de valamiért nem meri. A megoldás lehet az, amikor a gyermeked elkezdi felgombolyítani a saját lelki sérüléseit, azok történeteit. Szülőként ebben tudod támogatni őt.
Mi okozza ezt a... Praktikus tanácsok kontaktlencsét... Tisztában van vele, hogy milyen típusú kontaktlencsét visel? Ismeri a tisztítás szabályait? Hogyan hat a terhesség a lencseviselésre? Kérdések és... A terhességi akut zsírmáj A terhességi akut zsírmáj egy ritka betegség, ami körülbelül 7000-20000 terhességből 1 esetben alakul ki, és életet fenyegető májelégtelenséghez... Szoptatás a terhesség alatt A szoptatás a szülés utáni időszakban viszonylag biztonságos fogamzásgátlási módszer. A fogamzásgátló hatás azonban csak akkor jelentős, ha a... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
11. Egymás dicsérete, elismerése Ez nagyon fontos dolog, viszont a mai társadalomban nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. A legtöbb munkahelyen elvárások vannak, az elvégzett munka után mégis elmarad az elismerés. A tévedésért viszont azonnal jár a figyelmeztetés, vagy a szidás. A dicséret és az elismerés megléte alapfeltételek, a gyermek egészséges önbizalmának kialakításánál. A kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatban nem csak elvárások vannak, hanem helyet kap a dicséret is. Természetesen fontos az arany középút, a dicséret nélkül viszont nem alakul ki a helyes önértékelés. 12. Egymás életterének tisztelete Van, amikor teljesen egyedül szeretne lenni egy ember, ez természetes dolog. Időről-időre egy gyermek is igényli a csendet, és az egyedüllétet. A jó szülő-gyermek kapcsolatban a szülő nem lóg folyton a gyermekén, és nem erőlteti rá a saját elképzeléseit. A tudatos szülő megadja a szabadságot a gyermekének, mert tisztában van vele, hogy előbb-utóbb vissza fog térni hozzá.
6-7 hónap) és tudja, hogy baj esetén ő segít, vagyis elsődleges fontossággal bír ekkor a szülő jelenléte. És a csecsemő nem tudja, hogy ha az anya nincs jelen, akkor nem véglegesen tűnt el, vissza fog menni, mert nem tudja emlékezetében tartani a szülő vizuális képét. Ha nincs ott, soha többé nem is lesz – hiszi, kétségbeesik és addig sír, amíg fel nem tűnik újra a szülő (szeparációs szorongás), akiről tudja, hogy a megnyugvása forrása. A szülő pedig síráskor odamegy a gyermekhez és megnyugtatja, tovább növelve azt a hitet, hogy baj esetén segítséget nyújt, érzelmileg elérhető. A kötődés akkor lesz biztonságos, ha a szülő észleli, vagyis kellően szenzitív a gyermek jelzéseire, helyesen értelmezi azokat, és viselkedését ennek megfelelően szabályozza.. Nézzünk erre is egy példát! A 9 hónapos kisbaba a szomszéd nénihez nem szeretne odamenni, és ahogy anyja megpróbálja átadni a szomszéd néninek, heves sírásba kezd. Ez normál körülmények között arra ösztönzi az anyát, hogy vegye vissza a gyermeket.
A gyermekek még akkor is kötődnek az apjukhoz, ha azok igen kevés időt töltenek velük. Az apa és a gyermek közötti rövid interakciók rendszerint játékepizódok. Az apák nyújtják az örömöt és izgalmat, ők játszanak gyermekeikkel vadabb testi játékokat, és nem az anyák. Ha választhatnak, kivel játszanak, akkor 18 hónapos gyermekek gyakrabban választják apjukat. De feszültség esetén ők is inkább az anyát részesítik előnyben. Kötődés és későbbi fejlődés. A korai kötődés mintái azzal is kapcsolatban állnak, hogy a gyermek hogyan birkózik meg az új tapasztalatokkal az elkövetkező évek során. A szülők gyermeknevelési módszerei: A gyermek első életévét követően a gyermeknevelés bonyolultabbá válik, amikor a szülőknek már fegyelmezni és ellenőrizni is kell gyermeküket. A szülők jellegzetes módon különböznek egymástól, abban a tekintetben, hogy miként közelítik meg ezeket a feladatokat. Egyesek melegek, gondoskodók és nyugodtak, mások hűvösek, tartózkodóak és feszültek. Néhányan mindent szabályozni akarnak, mások inkább engedékenyek gyermekeikkel.
Sok jele van a biztonságos kötődésnek, például az, hogy a gyermek könnyen illeszkedik közösségbe, könnyen alakít ki közeli kapcsolatokat társaival, megbízik másokban és rászolgál társai bizalmára. Ennek az az alapja, hogy önértékelése pozitív. Az is fontos, hogy kritika esetén nem esik teljesen kétségbe, nem értékeli le saját magát, hanem viselkedését módosítja. Fontos továbbá, hogy képes a szeparációra: kisgyermekkorban rövid időre, óvodáskorban pedig a hosszabb szülői távollétet is jól kezeli, érzelmileg kiegyensúlyozott. Az apához való kötődés időben később jelenik meg, mint az anyával való kötődés, a második életév után. Akkor optimális a helyzet, ha az anyával való biztonságos kötődés alapozza meg az apához való kötődést. Míg az anyai kötődés az elsődleges szükségletek kielégítését biztosítja és ennek mentén alakul a biztonságos kötődés, az apával való kapcsolat a közös játékok, az apai bevonódás mélysége mentén alakul ki, az alakítja, hogy az apa mennyire hozzáférhető a gyermek számára.
A születés után, de már a várandósság alatt is anya és gyermeke között kölcsönös egymásra hangolódás zajlik. A csecsemő kiszolgáltatottsága miatt biztonságot keres, az anyának pedig legtöbbször belső szándéka nyújtani ezt gyermekének. Az így kialakult kötődés a pillanatnyi biztonság megélésén túl életre szólóan meghatározza a személy kapcsolatainak minőségét, pszichés jóllétét. Elkényeztetés vagy biztonságadás? A biztonságos kötődés az anya és a csecsemő egymást kiegészítő viselkedésében jelenik meg, a kölcsönös egymásra hangolódásban. Nehezen határozható meg előre, hogy mikor mit tegyen az anya, hiszen éppen mindig azt csinálja, amire a csecsemőnek aktuálisan szüksége van. A babák igényei pedig igen különbözőek lehetnek, ami jó az egyiknek, az lehet zavaró a másiknak, az egyedi szükségletek felderítését pedig az anya érzékenysége teszi lehetővé. Ennek előfeltétele az anya önbizalma. Fontos, hogy merje elhinni, képes jól észlelni babája jelzéseit. Ezzel segíti csecsemőjében is az önbizalom kialakulását, mert azt éli meg, hogy jól jelezte szükségletét, hiszen ezt az anya pontosan észlelte, és az kielégítésre került.
Ezek közül jelen fejezetben a kötődés–tanítási hipotézist emeljük ki, mely szerint ha a szülő(k) jobban hangolódnak gyermekeikre a biztonságosan kötődő gyermekek jobbak a kognitív tesztekben. A korai biztonságos anya–gyermek kapcsolat, az anyai támogatás pozitív hatása megfigyelhető a harmadik, negyedik osztályos iskolai teljesítményben (West és mtsai, 2013). Egy 1364 gyermek adatainak prospektív vizsgálata szerint is ambivalens, bizonytalan kötődés a kognitív képességek negatív prediktora (O'Connor és McCartney, 2007). Arra is vannak bizonyítékok, hogy a kifejezetten magas intelligencia vissza is hathat a kötődésre: a szülést követő súlyos anyai depressziók esetén a jobb öröklött adottságokkal született babáknál a magas intellektus protektív faktornak tekinthető a bizonytalan kötődéssel szemben (Nagy, 2011). Középosztálybeli mintákban körülbelül kétharmadnyira tehető a biztonságosan kötődő gyerekek száma, a több szociális és egyéb rizikófaktorral rendelkező alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek gyerekei között ez az arány jóval alacsonyabb is lehet (Belsky, 1999).
Mivel a kötődés interaktív folyamat, így a "kötődő nevelést" alkalmazó szülők érzékenyebbek, jobban értik a gyerekük jelzéseit, jobban követik a gyerek temperamentumát, hatékonyabban fegyelmeznek, stb. Általában igaz, hogy a biztonságosan kötődő gyerekek figyelmi, nyelvi, pszichomotoros, továbbá metakognitív készségei jobbak, mint a bizonytalan kötődésű gyerekekéi. Egy korai vizsgálat szerint (Teo és mtsai, 1996) a gyermek előtörténete, a pszichoszociális környezet (beleértve a korai kötődési tapasztalatokat is) jó prediktora a későbbi iskolai matematika tantárgy eredményeinek első és hatodik osztályban. A kötődés és a kognitív/társas készségek közötti kapcsolat kétirányú: a felnőttekkel és kortársakkal való kapcsolatban megnyilvánuló nyelvi és társas készség megkönnyíti a társas helyzetek kezelését, ezért a tanárok is könnyebben és érzékenyebben reagálnak a gyerekekre, ami ismét növeli az interakciók számát. Ezzel szemben a bizonytalanul kötődő gyerekek kevésbé vizsgálgatják környezetüket (ehhez már korábban is alacsonyabb szintű anyai útbaigazítás társult!
jazzybeez.com, 2024