Elmesélem jól figyelj! Történt egyszer, hogy a kerek erdő szélén farsangot rendeztek az állatok. Bölcs bagolynak öltözött a szamár, báránynak a farkas, tündérnek a boszorkány. A Katicabogárka is hírét vette a bálnak, de nem volt semmi ötlete, minek is öltözhetne ő, hiszen nem volt semmi csak őrá jellemző tulajdonsága. Elhatározta hát, hogy egyszerűen csak ő lesz a legszebb a bálban. De mit is vehetne fel? Türkizkék, selyem estélyi ruhát álmodott magának, szivárványos tündérszárnyakkal, akár a szitakötőé. Képzeletében lélegzetelállítóan pompázott benne a bálon, minden szempár reá szegeződött, csodálva szépségét. El is viharzott Rák apóhoz, aki híres szabó volt a kerek erdőben. Rák apó szívélyesen fogadta a Katicát, de türkizkék selyem, és a szárnyakhoz csillámló zöld szín sajnos nem volt a raktárában. Sajnálkozva tárta szét nagy rákollóit. A Katicabogárnak szertefoszlottak csodás álmai. -Micsoda bosszúság! -sóhajtott. -Ki tudja ezt még! -mondta a bölcs Rák apó és piros selymet terített a Katica elé.
Mentovics Éva: Télkergető maskarák Kiszebáb, szalmabáb, havat szór a vaslapát. Pedig bizony, de jó volna, ha a tél már behódolna, nem szórná a pelyheket, csitulna a fergeteg, nem vágtatna, szökkenne, nyargalna a völgyekbe, nem vacognánk remegve, s nem hűtené jegesre odalenn, a part alatt a hullámzó nagy tavat! csuda klassz a maskarád! Jól nézel ki, remekül! A tél biztos menekül, ha meglátja üstököd. Bokrok alá sündörög, aztán iszkol hanyatt-homlok, megkerülve tavat, dombot. Erdők mélyén tántorog, s ha a jégcsap rácsorog, havat, tócsát hátrahagy, elkullog a fák alatt. Rőzseláng és vaslapát, télkergető maskarák, lobogjatok, zörögjetek, fusson a tél előletek! Péter Erika: Farsangi örömök Vízkereszttől negyven napig Mulatoznánk pirkadatig! Farsang faggyal érkezett, Tánccal temettük a telet. Farsang fánkja illatozik, Orrunk, gyomrunk vágyakozik. Nagyböjt előtt "farsang farka", Hacacáré három napra! Kövércsütörtökre már Véget ér a karnevál. Nagyböjt után fogyókúra, Jövőre meg kezdjük újra! Mentovics Éva: Tél kergető Itt van a farsang, készül a fánk.
_ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna. " Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal. Ismeretlen szerző - Szép versek 1989 Ismeretlen szerző - Német költők antológiája Antológiánk a német líra több mint ezer esztendejéről nyújt átfogó képet, kezdve a pogány kori ráolvasásoktól egészen napjaink posztmodern szövegköltészetéig.
Egy nap aztán megtörténik az elképzelhetetlen: Connort halálos baleset éri, és Ana egyedül találja magát a titkuk fogságában. Ráadásul a legrosszabb szerepben – hivatalból, hagyatéki ügyvédként pont neki kell vigaszt és megnyugvást nyújtania a gyászoló özvegynek. Hogyan veszíthetünk el valakit, akiről a világ azt sem tudta, hogy a miénk? Hogyan gyászolhatunk meg valamit, ha a fájdalmunkat nem beszélhetjük ki? Sarah Crossan regénye két egymás árnyékában létező házasság élveboncolása, egy volt szerető érzelemteli, ám kegyetlenül őszinte vallomása szerelemről, veszteségről, az elengedés és a megbocsátás útvesztőiről. Ismeretlen szerző - A szarvassá változott fiú Ez a kötet Bartók Béla születésének 100. évfordulójára készült, széles válogatást nyújt a klasszikus és kortárs magyar költők Bartókról szóló verseiből. - ˝A szarvassá változott fiú legendája, a szabadságot szomjazók könyörtelen hite ott van, immár kitörölhetetlenül, a magyar lírában, szülessék bár a vers akár szomszédainknál: Kolzsvárt, Pozsonyban vagy Újvidéken.
/ Jeles napok / Farsangi hagyományok, népszokások, versek Farsangi hagyományok, népszokások Éppen csak kihevertük a karácsonyi és szilveszteri lakomázás, ünneplés fáradalmait, máris itt van a vízkereszt, kezdődik a báli szezon. A hagyományok szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnapon pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük. A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az "arctalanság" biztosít mindenki számára a féktelen mulatozást. Vízkereszt napja mindig január 6-a. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is. Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, mely 2015-ben február 18. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.
A farsangi időszak végén a vénlányokat különféle módokon kifigurázták, például az úgynevezett tuskóhúzással. A falun – nagy zajjal – végighúzott tuskót a legények a vénlányok kapujára kötötték, és lánycsúfoló dalokat énekeltek. Mohács napjainkban is őrzi a népi farsang, a karnevál hagyományát. Itt minden évben megünneplik a busójárást, amely turisták tízezreit vonzza magához. A népszokás eredetéről így írnak Mohács város honlapján: [blockquote] "Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
De mint minden igazi költészet: szuggesztív és katartikus erejű. Varró Dániel - Bögre azúr Bűbáj és varázslat rejlik Varró Dániel verseiben. Diák még, garabonciás is talán, Nádasdy Ádám és Géher István tanár urakhoz jár szemináriumra. A rímekre, ritmusokra könnyen rátalál, olyan biztonsággal, hogy azt gondolnánk, nem is kereste őket. A rímek és ritmusok és szójátékok és lírai tréfák keresték meg maguknak őt, mert otthonra találtak Varró Dániel költészetében. Verslábaikat a szavak kényesen kinyújtóztatják, tükörképet játszanak vagy visszhangot, s ezeregy más játékot eszelhetnek itt ki. Kötet bögrében úgyse volt még, ebben az itókában van ám néhány csepp nemcsak a mennyeiből, hanem a még mennyeibb Kosztolányi-azúrból is, de az egész mégis csak saját főzet: egy bögre azúr. Tessék kortyolgatni! Ismeretlen szerző - Szép versek 1980 Cangjang-Gjaco - Lelked szélfútta madártoll Képzeljünk el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak.
jazzybeez.com, 2024